udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Kis Dénes

1999. december 30.

Székelyudvarhelyen az SZ-MADISZ keretében működő Hyperion Szellemi Műhely március óta több mint 20 előadást szervezett a társadalomtudományok, a kultúra és a helyismeretet témakörében. Péter Pál SZ-MADISZ-elnökkel, Fecső Zoltán kulturális alelnökkel és Novák Károly programfelelőssel az eddigi tevékenységről adott tájékoztatást. Fontosnak tartották, hogy az ifjabb korosztály, főként Székelyudvarhelyre hazakerülő fiatalok bemutathassák tevékenységüket, a fiatal értelmiségiek tudományos munkájukról beszéltek. Vitafórumokat is szerveztek az erdélyi irodalmi életről, a környezetvédelemről. Határozott érdeklődés tapasztalható. Jó kapcsolat alakult ki a Kis Dénes által alapított marosvásárhelyi Életfa Baráti Társasággal és a gyergyószentmiklósi Életműhely Alapítvánnyal is. - Kiadványban szeretnék közölni az előadások anyagát. A Max Weber Társadalomtudományi Szakkollégiummal közösen az Udvarhely környéki fiatal pedagógusok szakmai és anyagi lehetőségeikről készítenek felmérést, és szóba került - a műemlékvédelemmel kapcsolatban - udvarhelyi temetőtérkép készítése is. /A Hyperion első éve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 30./

2000. szeptember 8.

Szept. 6-án régi és új polgármesterek találkoztak Csíkszeredában, ahol időszerű gondjaikról tanácskoztak a szakminisztériumok kihelyezett igazgatóságai vezetőivel. Somay Péter a Környezetvédelmi Ügynökségtől arra kérte a helyi vezetőket, tegyenek meg mindent természetvédelmi területeken a törvényesség betartásáért. Kis Dénes, a Romsilva helyi kirendeltségének aligazgatója a 2000/1-es törvény nehézkes alkalmazásáról szólt, valamint arról, hogy az 1995-ös, valamint az 1998-as széldöntések után mára az érintett erdőkben jelentkezett a fertőzöttség. /(Daczó Dénes): Ismerkedés a hatóságokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2003. június 5.

A trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából vasárnap, jún. 1-jén kezdődtek el Budapesten, a Hősök terén a tüntetések. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen szervezett demonstrációt, a tömeg pedig a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. A felszólalóka trianoni döntést igazságtalannak nevezték, és annak felülvizsgálatát követelték. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt, hogy Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint, aki a tüntetést szervezte, a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén. Szavai szerint, ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon. Patrubány Miklós és Réti Miklós, a Független Kisgazdapárt elnöke, egyaránt kiállt a külhoni magyar állampolgárság mellett, amelyet véleményük szerint a kedvezménytörvény keretében kell intézményesíteni. Jún. 4-én Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tartott megemlékezést, majd 19 órától a Magyar Igazság és Élet Pártjának, és a Magyar Út Körök Mozgalomnak a megemlékezésére került sor a Hősök terén, ahol többek között Csurka István pártelnök szólt a trianoni traumákról a magyarság életében. A többezres tömeg "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!", "Vesszen Trianon!" táblákkal és nemzeti színű lobogókkal vett részt a rendezvényen. /Tüntetések a trianoni döntés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Jún. 4-én volt nyolcvanhárom éve annak, hogy Trianonban a magyar küldöttségaláírta azt a békeszerződést, amely által Magyarországot területileg megcsonkították, hiszen elveszítette területének több mint kétharmadát, pontosabban 71 százalékát és lakosságának is szinte ugyanennyi részét (64 százalékát). Erre a fájó döntésre emlékezett Budapesten jún. elsején, a Hősök terén több ezer ember. A rendezvény szervezői, a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Az emlékezők elindultak az Andrássy úton, a Hősök tere felé. Gyönyörű látvány volt: a piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a szélben, közben a több ezer felvonuló, kifejezve a békeszerződés iránt érzett ellenszenvét, egyszerre kiáltotta, hogy: "Vesszen Trianon!". Nagyon sok határon túli magyar is érkezett a fővárosba; Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból, Kassáról, de még az óceánon túlról is, Melbourne-ből meg San Francisco-ból. Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke mondott beszédet. Beszédét, Magyarságom című versével zárta. Rácz Sándor következett, aki a munkástanácsok elnöke volt 1956-ban. Rácz szerint Trianon csak előjátéka volt Magyarország megsemmisítésének. Állítása szerint, ma ugyanezt teszi az Európai Unió is. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kijelentette: "Ha nincs Trianon, ma a magyar nemzet 60 milliós nemzet Európa közepén". Hozzátette: bebizonyítottuk mindazoknak, akiknek Trianont köszönhetjük, hogy "élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk." Kiemelte: "sorsunk alakítói csak mi lehetünk." Beszédében még megemlítette, hogy nemrég, néhány hete a sajtóban adott egy nyilatkozatot, miszerint, ahogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy fáj a világ magyarságának Trianon. Ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megfenyegette azzal, hogy kizáratja a magyar közéletből. A megemlékezés kulturális műsorokkal folytatódott, majd Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, Rozgonyi Ernő, a Magyar Nemzeti Front elnöke és Réti Miklós, az FKGP elnöke mondta el beszédét. /(Ernyei Magor): Sorsunk alakítói csak mi lehetünk. Budapesti tudósítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék